View authority record

Trencséni hitközség

Identity area

Type of entity

Corporate body

Authorized form of name

Trencséni hitközség

Parallel form(s) of name

Standardized form(s) of name according to other rules

Other form(s) of name

Identifiers for corporate bodies

Description area

Dates of existence

1843. április 5. -

History

A római korban is lakott, a 11. században már fontos erődítménynek számító Trencsénben először 1300-ban említi írott forrás a zsidó közösséget. A 1600-as évek második felében jelentős számban érkeznek zsidó vallású bevándorlók, akik hosszú távon megalapozzák közösségüket. 1860-ban a zsidó hitközség 989 főt számlál – ez az időközben eljelentéktelenedett városka lakosságának csaknem egynegyede. Az első, fából készült zsinagóga 1781-ben már biztosan állt; az 1790-es tűzvészt követően a város segítségével a hitközség újat építtet, amelyet majd száz év múlva, 1873-ban bővítenek.
A 20. század elejére az ismét fejlődésnek indult város kétezresre gyarapodott zsidó közössége ezt az épületet is kinövi. A helyére kerülő új épület tervezésével a trencséni születésű, Berlinben élő építészt, Richard Scheibnert bízzák meg, aki a budapesti Pál Hugó segítségével készíti el a terveket, az építkezést pedig 1909-1912 között a Niegreisz és Fusch építőipari vállalat viszi végbe. Az igen előkelő helyszínen, a Belvárosban álló épületet 1913 szeptemberében veszik használatba.
Az 1940-ben a városban élő 1619 zsidó polgárból 326-an élték túl a holokausztot. Ők hazatérve 1945-48 között saját költségükön helyreállították a zsinagógát, 1951-ben azonban a csehszlovák állam saját tulajdonának nyilvánította. 1974-től tíz éven át tartó, nagyszabású felújítás kezdődik meg, ennek köszönhetően az épület ma is áll, viszont számos értékét, elsősorban a belső dekorációt elvesztve. 1993-ban a zsinagóga visszakerült a Szlovák Zsidó Hitközségek Uniójának tulajdonába. Ma a városi képtár kiállításának ad otthont, illetve alkalomadtán rendezvénycsarnokként működik. A zsidó közösség meglévő tagjai ma egy kis oldalsó termet használtak zsinagógaként.
In: HG.hu, Kovács Dániel, 2013. március 6.

Drétoma (Drjetoma, Cs.-Szl.), kisk. Trencsén vm. 1533 lak. A D.-i (status quo) hitközség 1843 ápr. 5. alakult meg. Alapítói Pollák Kálmán és Weil Sámuel kereskedők voltak. A hitközség első rabbija Stern Mózes volt, aki 1867. bekövetkezett haláláig működött. Rajta kívül csak egy rabbija volt még a hitközségnek, Deutsch Dávid. Az ő halála után a hitközség nem töltötte be a rabbiszéket. Egyidőben a hitközségnek 85 adófizetője volt, akiknek száma az utolsó évtizedekben nagyon megcsappant, ami a hitközség elszegényedését vonta maga után. A 70-es években épült a hitközség temploma a tagok önkéntes adományaiból. Egyetlen intézménye: a Chevra Kadisa. A hitközség területén született Fuchs Sámuel Luxemburg főrabbija. A tagok közül Schlesinger Sándor vezet nagyobb mintagazdaságot. A hitközség 1200 ?K-s évi költségvetéssel dolgozik. Anyakönyvi területéhez 12 község tartozik. Lélekszáma 50, családok száma 8, adót 25-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 1 nagykereskedő, 6 gazdálkodó, 5 kereskedő és 13 egyéb. A hitközség mai vezetősége: Feitl Sámuel elnök, Weil Sámuel pénztárnok, Weil Dávid templomi elöljáró és Langfelder Miksa, a Chevra Kadisa elnöke.
In: Magyar Zsidó Lexikon, 1929, szerk. Újvári Péter, 206. o.

Places

Legal status

Functions, occupations and activities

Mandates/sources of authority

Internal structures/genealogy

General context

Relationships area

Control area

Description identifier

Institution identifier

Rules and/or conventions used

Status

Level of detail

Dates of creation, revision and deletion

Language(s)

Script(s)

Sources

Maintenance notes