new approved conventionDeclaration detailLevel http://ica-atom.org/doc/RS-2#5.4 created January 7, 2016 12:31:31 PM CET human revised August 4, 2016 1:33:18 PM CEST human corporateBody Trencséni hitközség conventionDeclaration 1843. április 5. -

A római korban is lakott, a 11. században már fontos erődítménynek számító Trencsénben először 1300-ban említi írott forrás a zsidó közösséget. A 1600-as évek második felében jelentős számban érkeznek zsidó vallású bevándorlók, akik hosszú távon megalapozzák közösségüket. 1860-ban a zsidó hitközség 989 főt számlál – ez az időközben eljelentéktelenedett városka lakosságának csaknem egynegyede. Az első, fából készült zsinagóga 1781-ben már biztosan állt; az 1790-es tűzvészt követően a város segítségével a hitközség újat építtet, amelyet majd száz év múlva, 1873-ban bővítenek. A 20. század elejére az ismét fejlődésnek indult város kétezresre gyarapodott zsidó közössége ezt az épületet is kinövi. A helyére kerülő új épület tervezésével a trencséni születésű, Berlinben élő építészt, Richard Scheibnert bízzák meg, aki a budapesti Pál Hugó segítségével készíti el a terveket, az építkezést pedig 1909-1912 között a Niegreisz és Fusch építőipari vállalat viszi végbe. Az igen előkelő helyszínen, a Belvárosban álló épületet 1913 szeptemberében veszik használatba. Az 1940-ben a városban élő 1619 zsidó polgárból 326-an élték túl a holokausztot. Ők hazatérve 1945-48 között saját költségükön helyreállították a zsinagógát, 1951-ben azonban a csehszlovák állam saját tulajdonának nyilvánította. 1974-től tíz éven át tartó, nagyszabású felújítás kezdődik meg, ennek köszönhetően az épület ma is áll, viszont számos értékét, elsősorban a belső dekorációt elvesztve. 1993-ban a zsinagóga visszakerült a Szlovák Zsidó Hitközségek Uniójának tulajdonába. Ma a városi képtár kiállításának ad otthont, illetve alkalomadtán rendezvénycsarnokként működik. A zsidó közösség meglévő tagjai ma egy kis oldalsó termet használtak zsinagógaként. In: HG.hu, Kovács Dániel, 2013. március 6.

Drétoma (Drjetoma, Cs.-Szl.), kisk. Trencsén vm. 1533 lak. A D.-i (status quo) hitközség 1843 ápr. 5. alakult meg. Alapítói Pollák Kálmán és Weil Sámuel kereskedők voltak. A hitközség első rabbija Stern Mózes volt, aki 1867. bekövetkezett haláláig működött. Rajta kívül csak egy rabbija volt még a hitközségnek, Deutsch Dávid. Az ő halála után a hitközség nem töltötte be a rabbiszéket. Egyidőben a hitközségnek 85 adófizetője volt, akiknek száma az utolsó évtizedekben nagyon megcsappant, ami a hitközség elszegényedését vonta maga után. A 70-es években épült a hitközség temploma a tagok önkéntes adományaiból. Egyetlen intézménye: a Chevra Kadisa. A hitközség területén született Fuchs Sámuel Luxemburg főrabbija. A tagok közül Schlesinger Sándor vezet nagyobb mintagazdaságot. A hitközség 1200 ?K-s évi költségvetéssel dolgozik. Anyakönyvi területéhez 12 község tartozik. Lélekszáma 50, családok száma 8, adót 25-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 1 nagykereskedő, 6 gazdálkodó, 5 kereskedő és 13 egyéb. A hitközség mai vezetősége: Feitl Sámuel elnök, Weil Sámuel pénztárnok, Weil Dávid templomi elöljáró és Langfelder Miksa, a Chevra Kadisa elnöke. In: Magyar Zsidó Lexikon, 1929, szerk. Újvári Péter, 206. o.

Trencsén