new approved conventionDeclaration detailLevel http://ica-atom.org/doc/RS-2#5.4 created August 23, 2016 3:48:05 PM CEST human revised August 23, 2016 3:50:38 PM CEST human corporateBody Kisújszállási hitközség conventionDeclaration 1850-1950 Kisújszállás

A Nagykunság első olyan települése, ahol a zsidóság letelepedési jogot nyert. 1850-ben már hat izraelita lakost regisztráltak. Gyarapodásnak azonban csak a hatvanas évek második felétől indult. A hitközség a neológ irányzathoz csatlakozott, és a karcagi rabbiságtól elszakadva önállósodott (1867), két év múlva pedig felépítette első imaházát. A századforduló idején virágkorát élő hitközség (1900-ban 525 fő, 4 százalék) új zsinagógáját 1902-ben emelték. Az 1920-as évek végétől rohamos hanyatlás következett be, a német megszállás idején már kevesebb mint kétszázan éltek itt. 1944. május 12-én Gaál János polgármester és Barna Gyula rendőrkapitány személyesen jelölték ki a gettót a város nagyrészt zsidók által lakott belterületi részén, a Mózes utca 1–12. és 14. sz. házaiban, a Király utca 21. alatt, valamint a zsinagógában. Az ügyek közvetlen intézésével a polgármester Csíky Ferenc közigazgatási tanácsnokot bízta meg. Breznay Mihály főszolgabíró rendelete nyomán május 16-án ide szállították a szomszédos Kenderes község 13 zsidó lakóját és az ottani Horthy- majorban idénymunkásként dolgozó négy munkaszolgálatost, valamint a gettó orvosi teendőinek ellátására dr. Lakos Manó abádszalóki orvost és családját. A gettó összlétszáma 208 fő volt. A zsidó tanács funkcióját két hatósági megbízott, Schwarcz Béla és Strasser Sándor kereskedők látták el.

Kisújszállás