View archival description
Fonds III - III. Budapesti Izraelita Hitközség iratai
Identity area
Reference code
Title
Date(s)
- 1950-1989 (Creation)
Level of description
Extent and medium
Context area
Name of creator
Administrative history
A budapesti zsidóság hitéleti kereteit 1950 és 1990 között meghatározó BIH-et a 1162-11/1950-es VKM rendelet hozta létre a Nagy-Budapest területén korábban működő izraelita hitközségek (Pesti-, Budai-, Óbudai-, Újpesti-, Kőbányai Izraelita Hitközség) összevonásával. Az új szervezet egy hitközségbe vonta össze a korábban élesen elkülönülő neológ és ortodox hitközségeket, csupán ortodox tagozatot engedélyezett a közös szervezeten belül. A rendelet létrehozta ugyanakkor a magyar zsidóság központi szerveként a Magyar Izraeliták Országos Közösségét (MIOK). A MIOK és a BIH fennállása idején a két szervezet elnökségét mindvégig ugyanazon személy töltötte be, tökéletesen centralizált irányítást alakítva ki.
A korábban hitközségekhez szervezetileg nem tartozó, önálló Chevra Kadisákat (köztük a világ legnagyobb chevráját, a pestit) szintén a közös szervezetbe olvasztotta a miniszteri rendelet, s a továbbiakban mint a Budapesti Izraelita Hitközség Chevra Kadisa osztálya működött. Ez az osztály tartotta fenn a BIH kezelésébe kerülő temetőket: a Kozma utcait, a Farkasrétit, a Kerepesit, az óbudait (Külső Bécsi út), a Gránátos utcait és a Csörsz utcait.
A BIH átvette az 1950-ig fennmaradt budapesti zsidó intézményrendszer egy részét is. (A Budapesten található Országos Rabbiképző Intézetet és a Zsidó Múzeumot /1950-től Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény/ nem, mert azok országos hatáskörű intézményekként a MIOK kezelésébe kerültek.)
Budapest területét 22 templomkörzetre osztották a zsinagógák vonzáskörzete szerint. A rituális étkezési előírások betartását 12 kóser mészárszék (9 neológ, 3 ortodox), ortodox felügyelet alattálló pékség, borkimérés és tejüzem biztosította. A BIH 3 kóser konyhát tartott fenn: Hanna étterem (ortodox), Szeretetkórház konyhája, Páva utcai konyha. A szociális ellátást két szeretetotthon szolgálta az idősek számára: a Berzeviczy utcai (neológ)és az Alma utcai (ortodox). Az 1950-es években még számos árvaházból a korszakvégére a Holocaustban árván maradt generáció felnőtté válása után csak a József körúti maradt.
A BIH kezelésébe került a PIH Fiú- és Leánygimnáziuma, melyek 1959-60-ban egyesültek, majd az iskola 1965-ben felvette Anna Frank nevét.
A BIH központja a PIH régi székházában a Síp utca 12-ben volt, az ortodox tagozaté a Dob utca 35-ben.
A BIH és a MIOK elnökei:
Stöckler Lajos (1944)-1950-1953, Hevesi Lajos (1953-1957), Sós Endre (1957-1965), Seifert Géza (1966-1976), Héber Imre (1977-1985), Losonci András (1985-1989), Kéri Lajos (1989-).
A rendszerváltást követően (1990 ) a szervezet némiképp átalakult: a BIH helyébe a Budapesti Zsidó Hitközség (neológ) és a Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség lépett, a MIOK szerepét pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ)(neológ) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség vette át.
Repository
Archival history
Immediate source of acquisition or transfer
Content and structure area
Scope and content
Appraisal, destruction and scheduling
Accruals
System of arrangement
Conditions of access and use area
Conditions governing access
Conditions governing reproduction
Language of material
Script of material
Physical characteristics and technical requirements
Finding aids
Allied materials area
Existence and location of originals
Existence and location of copies
Related units of description
Notes area
Access points
Subject access points
Place access points
Name access points
- Budapesti Izraelita Hitközség (Creator)