View archival description

Subfonds 274 - Hajnal Anna
Reports

Part of XIX. Személyes hagyatékok

Identity area

Reference code

HU HJMA XIX-274

Title

Hajnal Anna

Date(s)

  • 1944 - 1977 (Creation)

Level of description

Subfonds

Extent and medium

1 pallium iratanyag

Context area

Name of creator

Hajnal Anna (1907-1977)

Biographical history

Hajnal Anna (Gyepűfüzes, 1907. február 1. – Budapest, 1977. szeptember 6.) József Attila-díjas (1966) költő, Hajnal Gábor (1912-1987) költő nővére, Keszi Imre (1910-1974) felesége. A Nyugat harmadik nemzedékéhez sorolják. Testvére, Hajnal Gábor lánya Kartal Zsuzsa (1947-2011) költő, kritikus.

Életpályája
Elemi iskolai tanulmányait Gyepűfüzesen és Pinkafőn végezte, polgári iskolai vizsgáját Szombathelyen szerezte meg. 1926-ban családjával Budapestre, a Wahram utcába költözött, magántanításból élt, angol nyelvórákat adott.

Ő és Trencsényi-Waldapfel Imre hozta létre a Tóth Árpád Társaságot, tagjai között olyan kiválóságokkal, mint Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Devecseri Gábor, Szerb Antal, Cs. Szabó László, de festők és klasszika-filológusok is részt vettek benne. Összejöveteleiket Hajnal Anna lakásán tartották, ahol felolvasóesteket rendeztek egymás között, művészeti vitákat folytattak.

Verseit az Álláspont és a Pásztortűz című folyóirat közölte. 1933 decemberében először jelent meg verse a Nyugat című folyóiratban, ettől kezdve a Nyugat rendszeresen közölte írásait.

Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre közösen adták ki 1937-1938-ban az Argonauták folyóiratot, melyben Vészi Endrétől Radnóti Miklósig kortárs költők versei jelentek meg, köztük Hajnal Anna versei. Ekkor figyelt fel rá Babits Mihály is, akit Hajnal Anna mesterének is tekintett.

Hajnal Anna költészetére Horatius és Berzsenyi Dániel hatott. (Himnuszok és énekek-1938)

Első kötete 1935-ben jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. A második világháború után kiadta addigi munkáit Összegyűjtött verseim címmel (1946), majd sokáig nem publikált verset.(1952-ig)

1949-től műfordítói (Burns, Breton, Lear, Blake, Swinburne) és lektori tevékenységet folytatott. (Országos Könyvhivatal). 1952-ben jelent meg az Óriások százada című kötete, ettől kezdve folyamatosan írt és adta ki köteteit egészen haláláig. Versei között található gyermekvers, elbeszélés is (Több versét a Kaláka együttes és Halász Judit megzenésítve adott elő.) Kósa György zeneszerző kórusművet írt „Három kórusmű Hajnal Anna verseire” címmel.

Vészi Endre így emlékezett rá: „Hajnal Anna egyik legmegbecsültebb és legszeretettebb kortársam. Költészetét és emberszeretetét, tevékeny, aktív emberszeretetét nem lehet szétválasztani. Egész életét a költészet sugallatában és szellemében élte át. Ez volt számára a legfontosabb.”

1937-ben megházasodott, férje Keszi Imre író, kritikus és zenetudós.

Archival history

Immediate source of acquisition or transfer

Content and structure area

Scope and content

Női imakönyv, fordította Hevesi Simon
fényképek
családi levelek
meghívó
Hajnal Anna sárga csillaga
lakáskiutalások 1944-ből
Levelezés dr. Holzer Tiborral, melyben többször is említik Karinthy Cini (Frigyes) nevét.

Appraisal, destruction and scheduling

Accruals

System of arrangement

Conditions of access and use area

Conditions governing access

Conditions governing reproduction

Language of material

Script of material

Physical characteristics and technical requirements

Finding aids

Allied materials area

Existence and location of originals

Existence and location of copies

Related units of description

Notes area

Access points

Subject access points

Place access points

Name access points

Description control area

Description identifier

Institution identifier

Rules and/or conventions used

Status

Level of detail

Dates of creation revision deletion

Language(s)

Script(s)

Sources

Rights area

Accession area

Actions