1 családtörténeti iratok, dokumentumok / Family history HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Síp utca 12. Budapest Hungary 1075 Telephone: +3614135551 Email: tzs@milev.hu
2016-06-27
Generated by qubit 1.2 2021-12-01 16:24:UTC English
családtörténeti iratok, dokumentumok / Family history HU HJMA XIX-69-1 1795-1935 Munk Adolf Lerner József Munkácsi Bernát HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Síp utca 12. Budapest Hungary 1075 Telephone: +3614135551 Email: tzs@milev.hu

Munk Adolf önéletírása megjelent: http://www.multesjovo.hu/hu/munk-meir-brah-m.html

"Munk Adolf (Méir Ábrahám), jeles héber író, szül. Nyitrán 1830., megh. 1907. okt. 6. Egyik tagja a nagyváradi Maszkilim ama szerény, de lelkes körének, mely a múlt század második felében buzgón érdeklődött a megújhodó héber nyelv és irodalom iránt s azt sikerrel művelte. Anyai ágon unokája volt Felsenburg Mózesnek, a nyitrai hitközség híres jegyző-titkárának (1772-1849) s dédunokája Lemér József lichtenstadti rabbinak. Rabbinikus tanulmányaiban Ullmann Ábrahám lakompaki, Benét Jechezkél nyitrai és Landerberg Izsák Áron galgóci rabbik voltak a mesterei. Midőn az utóbbit a nagyváradi hitközség a rabbiságra meghívta (1853), vele együtt ment oda kedvelt tanítványa M. is, ki közben két éven át a nagyszombati zsidó iskolavezető tanítója volt. Már ekkor feltűnt a műveltségre törekvő vallásos zsidók közt választékos héber stílusban írott leveleivel, melyeket főleg Felsenburg Adolf (Áron) szentesi iskolaigazgató nagybátyjával (1809 - 1882) váltott. Működése új helyén kezdetben magántanítással foglalkozott s tanítványai közé tartartozott Neumann Ármin a későbbi országgyűlési képviselő s udv. tanácsos is. Utóbb kereskedői pályára lépett, de emellett állandóan foglalkozott héber tanulmányaival s írogatta munkáit. Irodalmi hagyatékában, mely fiához, Munkácsi Bernát (1. o.) pesti hitközségi tanfelügyelőhöz jutott, 5 bő kötetre terjedő héber nyelvű költemény, elbeszélés, elmélkedés (társadalmi kérdésekről és jelentős napi eseményekről), nekrológ s közérdekű magánlevél maradt fenn. Egy regénye Macévath Ráchél hajet homáh (l895), csehországi zsidók közt elterjedt népies elbeszéléseket (Szippurim) dolgoz fel költői keretben. Egy nagyobb elbeszélése Mordechai hamelamméd, tárgyát a pesti Wahrmann-család ősmúltjából meríti; egy másik elbeszélését a héber eredetiből magyarra fordítva Spitz Gyula kiadta Magyar-Zsidó Évkönyvében (1905); Jerome ezredes s utóbb Izr. Családi Könyvtár kiadványában (II. köt.) Az igazság diadala címen. Különösen becses és tanulságos M. Önélet-leírása: mely egyszersmind hű képét nyújtja a felvidéki magyar zsidóság életének, főképp oktatásügyének a múlt század első felében.

"Lerner József, ifjúkori nevén Jószéf Lasch ben Jicchak Lasch, szül. Trietchben (Csehország) 1761., megh. Budapesten 1836. Egyike volt a múlt század harmincas éveiben a pesti hitközség legkiválóbb talmudtudósainak (V. ö. Büchler, A budapesti zsidók tört. 264), kit sírfelirata a máór hagólah (a diaszpóra világossága) és móféth hadór (a kor csodája) jelzésekkel magasztal. Tudós családból származott: dédunokája volt Jószéf Statthagen rabbinak, a Dibré Zikárón (1705) c. jeles mű szerzőjének s híres hitvitázónak, unokája Spitz Izsák kismartoni elöljárónak (megh. 1754.), ki a nevezetes kismartoni Wolf-családnak is őse s veje Benjámin Wolf Reicheles nikolsburgi, később schaffai rabbinak (megh. 1786.) Már ifjúkorában kiadta Marpé Lanefes (Gyógyszer a léleknek) c. művét (1791) s bevezetésképen Ásér b. Jechiél Órechóth Chajjim c. vallásos intelmeit. Egy másik nagyobb művében ipjának, Reichelesnek a Tóra két első könyvéhez írt beható fejtegetéseit adja ki Dibré Hataánugim (A gyönyörűségek igéi) c, hozzácsatolva Óneg Nefes (Lelki gyönyörűség) címen saját magyarázatait (Prag 1795). Negyven éven át volt kerületi rabbija Lichtenstadt, Saaz és Elbogen csehországi községeknek, azután öregségében otthagyva rabbiállását, Pestre költözött, hol L. Ignác fia gazdag lisztkereskedő volt s a hitközség vezetőihez tartozott (1898. árvaatya ). A váci-úti régi temetőben a rabbik sorában volt a sírja, honnan e temető kiürítésekor unokája, Munkácsi Bernát, a Pesti Izr. Hitközség tanfelügyelője exhumáltatta s a rákoskeresztúri temetőben gondoskodott új nyugvóhelyéről.

Munk családtörténeti adatok, sírkőrajzok /Munk family documents, drawings of family-tombstones Munk Adolf önéletrajza / Auto-biography of Adolf Munk Felsenburg Mózesné machzorja / MAchsor used by Ms. Moses Felsenburg: http://collections.milev.hu/items/show/31903 Lerner József: Oneg Nefes, 1795 / Josef Lerner: Oneg Nefes, 1795 http://collections.milev.hu/items/show/31904 2 fényképalbum: http://collections.milev.hu/items/show/31179 http://collections.milev.hu/items/show/31180

Munk Adolf Lerner József Munkácsi Bernát

Munkácsi Mária ajándéka, 2013.

Munk Adolf önéletírása 1 Sírkőrajzok 2 Munkácsi Bernát 1 kötet

1 kötet sírkőrajzok, jegyzetek, beragasztott újságkivágatok, gyászjelentések, stb.

Munkácsi Bernát

Peter Munk ajándéka, 2017.

Családtörténeti jegyzetek 1. kötet 3 Családtörténeti jegyzetek 2. kötet 4