View authority record
Cecei hitközség
Identity area
Type of entity
Authorized form of name
Parallel form(s) of name
Standardized form(s) of name according to other rules
Other form(s) of name
Identifiers for corporate bodies
Description area
Dates of existence
History
1657-ból ismert olyan zsidó okirat, amely a falut megnevezi. A helységet 1774-ben 16 zsidó család lakta. 1840-ben 274 zsidó lakosa volt, s akkor még az ortodox zsidók egyik jelentős települését képezte. Az 1880-ban itt élő 212 zsidó főleg kereskedéssel, kisebb számban gazdálkodással foglalkozott. A csökkenés nem állt meg: 1930-ban mindössze 60 zsidót számoltak össze.
A hitközség 1750 körül alakult meg, volt Chevra Kadisája és iskolája is. A 18. század végén már állt a helyi zsidó templom. Renoválták, majd a 19. század elején kibővítették. 1885-ben a cecei hitközséghez csatlakoztak a környező falvak – Alsóalap, Alsószentiván, Pusztaegres, Sáregres és Vajta – kis hitközségei.
A település zsidói 1919-ben az ellenforradalmi különítményesek garázdálkodásait szenvedték el. Többen menekülni kényszerültek.
A Sárbogárdi járás nagyközségében 1941-ben kevés zsidó lakott. A 4062 lakos közül 50 volt izraelita, ami 1,2 százalékos aránynak felelt meg. 1944-ben még kevesebben voltak, a 4060 lakosból 42-en. A hitközség elnöke az üzlettel és gazdasággal rendelkező Strasser Sándor (1878–1944) volt. Május végén a csendőrség a cecei zsidókat Sárbogárdra parancsolta. Június végén a sárbogárdi gettót kiürítették, lakóit Kaposvárra szállították. Július 5-én onnan deportálták őket AuschwitzBirkenauba.
A cecei zsidók közül csak néhányan vergődtek vissza. A deportáltak sorából negyvenhét áldozat neve maradt fent. A legtöbben a Pollák és a Schiffer család tagjai voltak. Cecén 1955-ben már egyetlen zsidó sem élt.
In. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 438-455, Szita Szabolcs