XXXIV XXXIV. Levéltár saját iratai HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Síp utca 12. Budapest Hungary 1075 Telephone: +3614135551 Email: tzs@milev.hu
2015-08-23
Generated by qubit 1.2 2021-11-29 15:42:UTC English
XXXIV. Levéltár saját iratai HU HJMA XXXIV 1972- HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Síp utca 12. Budapest Hungary 1075 Telephone: +3614135551 Email: tzs@milev.hu

Levéltárunk története szorosan összekapcsolódik az 1909-ben alapított Magyar Zsidó Múzeum történetével. A múzeum gyűjteményének növekedésével komoly dokumentumgyűjtemény is létrejött, de külön zsidó levéltár alapításának gondolata csak viszonylag későn merült fel. A zsidó közösségekben is többféle „maradandó történeti értékkel bíró” irat keletkezett, melyeket az ezek vezetésével és őrzésével megbízott személyek kezeltek. Ezek elsősorban a zsidó anyakönyvezés előzményének tekinthető mohelkönyvek, melyekben a körülmetélések adatait, a hevrakönyvek, melyekben a hevra kadisák (temetkezési szentegylet) tagnévsorát, az adományok nyilvántartását, a temetések adatait rögzítették, és a különféle pinkaszok (jegyzőkönyvek), melyekben a közösség életét dokumentálták. Őrizték ezek mellett elsősorban az egyes közösségek jogi helyzetét, vagy az adófizetést igazoló–bizonyító iratokat. Egy hierarchikusan felépülő zsidó közösségi intézményrendszer hiányában ezek történeti dokumentumként való összegyűjtését nem levéltárak, hanem a kialakuló zsidó múzeumi intézményrendszer vállalta. Viszonylag korán felismerték, hogy a múlt emlékeinek begyűjtése mellett a kortárs világ dokumentálása is feladata lehet a gyűjteménynek; az első világháború során a Magyar Zsidó Hadi Archívum-ban gyűjtötték a zsidó katonákra vonatkozó háborús dokumentumokat. E gyűjtemény létrehozóit elsősorban politikai célok vezérelték, az ekkoriban megerősödő antiszemita hangokra kívántak apologetikus választ adni, majd a gyűjteményre alapozva megjelentették a Magyar Zsidó Hadi Almanachot, mely az első világháborús zsidó katonák adatait tartalmazza. A dokumentumgyűjtemény gyarapodása olyan mértékű volt, hogy 1914–től külön szekrényben őrizték a kiállításban nem szereplő iratokat. Az 1930-as években a múzeumi adományok között megnőtt a történeti dokumentumok aránya, aminek egyértelmű oka volt, hogy a múzeumot fenntartó közösség egyre fontosabbnak érezte a zsidóellenes vádakat cáfoló igazolás-kényszert, azaz a történelmi tényekkel, a múlt pozitív példáival próbálták az antiszemita vádakat érvényteleníteni. Ehhez nemcsak eredeti iratokat gyűjtöttek, hanem másolatban megszerezték mindazon dokumentumokat, melyekre ezekben a vitákban szükségük volt. A külön levéltár (esetünkben levéltári részleg) berendezésének ötlete először 1935–ben merült fel, s a múzeumban addigra felgyülemlett iratokat Fürst Aladár és Grünvald Fülöp rendezték. 1964 után, Grünvald halálát követően és Benoschofsky Ilona igazgatósága alatt a levéltári jellegű iratok múzeumi gyűjtése megszakadt, ezek értékét azonban az Országos Rabbiképző Intézet tudós professzora, Scheiber Sándor ismerte fel, és mindent megtett annak érdekében, hogy az elnéptelenedő zsidó közösségekben fennmaradt iratokat biztonságos helyre szállítsa, és elősegítse, hogy tartalmuk megjelenhessen a tudományos kutatások eredményeiben. A külön zsidó levéltár létrehozásáról végül a Magyar Izraeliták Országos Irodája Levéltári Bizottsága döntött. Az 1970. január 16-án kelt jegyzőkönyv értelmében a MIOK intézményeinek iratanyaga mellett itt kellett volna őrizni és feldolgozni az Országos Magyar Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény levéltárát is, azaz a múzeum addig felhalmozott iratanyagát. A Magyar Zsidó Levéltár végül 1972-ben, az Országos Rabbiképző Intézet épületében kezdte meg működését a Scheiber és tanítványai (elsősorban Landeszmann György) által összegyűjtött iratanyag kezelésével. A múzeumban őrzött iratok nem kerültek át a Levéltárhoz, és a Levéltár által a pusztuló közösségekből begyűjtött tárgyi emlékeket sem adták a Múzeumnak. Miután a Zsidó Levéltárat a Rabbiképző Intézet felújításra szoruló épületéből átköltöztették a pesti hitközség és az országos zsidó szervezetek székházába (Síp u. 12.), 1994–ben a múzeumi és levéltári, eredetileg külön gyűjtött történelmi iratanyag is egyesülhetett. Ez sok esetben valódi egyesítést jelenthet, hiszen volt olyan egyesület, (például a MIKÉFE) melynek korai történetére vonatkozó iratanyagát a Zsidó Múzeum begyűjtötte, majd a 20. századi iratok a Zsidó Levéltárba kerültek, így ezek egyesítése szükséges volt.

HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Levelezés A levéltár kiállításaival kapcsolatos dokumentumok B Auschwitz magyar pavilon kiállítása, Páva utcai állandó kiállítással kapcsolatos levelezés, Kert kiállítás Saul Gyermekei Emlékprogram iratai C 2018 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Síp utca 12. Budapest Hungary 1075 Telephone: +3614135551 Email: tzs@milev.hu
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Adatlapok 1