View authority record
Tassi Hitközség
Identity area
Type of entity
Authorized form of name
Parallel form(s) of name
Standardized form(s) of name according to other rules
Other form(s) of name
Identifiers for corporate bodies
Description area
Dates of existence
History
A környék egyik legrégebbi hitközsége volt a tassi, hiszen már a 16. században éltek itt zsidók. Utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült. 1941-ben 27 (0,9 százalék) izraelita és 3 (0,1 százalék) nem izraelita vallású zsidó lakott a településen. 1944 májusában a tassi zsidóságot a kiskőrösi gettóba, majd a kecskeméti gyűjtőtáborba szállították. Végül ez utóbbiból 1944. június végén deportálták őket, az úti cél ez alkalommal is Auschwitz-Birkenau volt. A zsidók „kitelepítése” után a helyi leventemozgalom kiigényelt egy elhagyott zsidó házat leventeotthon részére.
1945-ben a településre csak néhány zsidó tért vissza.
in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István
Tass, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 3310 lak. A tassi (status quo) hitközség alapításának időpontja ismeretlen, miután a hitközség egyetlen, múltjára vonatkozó okiratot sem őriz. A kis hitközségnek van Chevra Kadisája és egy imaháza. Költségvetése évi 750 pengő. A hitközség anyakönyvi területéhez Dab, Dömsöd és Szalkszentmárton községek tartoznak. Lélekszáma 35, a családok száma 10, adót 13-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 gazdálkodó, 1 szabad pályán levő, 9 kereskedő. A világháborúban 8 tagja vett részt és 1 esett el. Iskolája vagy Talmud Tórája nincs a hitközségnek. A hitközség vezetősége: Justh Dénes állatorvos, elnök és Eisler Szilárd jegyző, ki egyúttal a pénztárosi teendőket is végzi.
in. Ujvári Péter szerkesztésében, MAGYAR ZSIDÓ LEXIKON, 1929, p. 884