View archival description

Subfonds 7 - Püspökladány
Reports

Part of X. Hitközségek iratai

Identity area

Reference code

HU HJA X-7

Title

Püspökladány

Date(s)

  • 1938-1940 (Creation)

Level of description

Subfonds

Extent and medium

tervrajzok, iratok

Context area

Name of creator

Püspökladányi Hitközség (1840 - c. 1960)

Administrative history

A helybéli hitközséget 1840-ben szervezték meg, amikor 15 zsidó lakos élt a helységben. Számuk 1869-ig 265-re növekedett, amikor is a püspökladányi hitközség az ortodox irányt választotta. A püspökladányi zsinagóga 1880 körül épült. A hitközségnek volt Chevra Kadisája, rituális fürdője, nőegylete, fiatal férfiakat tömörítő egylete, segélyező egylete, hédere, jesivája, talmud-tórája és – a 19. század végétől – népiskolája is. 1868-ban választották meg a város első rabbiját Rosenberg József (Josef ) személyében. 1885-ben a püspökladányi hitközséghez csatlakoztak a környező települések zsidó közösségei, közöttük Földes gyülekezete is. Az első világháború harcaiban 87 bevonult helybéli zsidó közül 33 halt hősi halált. Nevük a város világháborús emlékművén olvasható. Ugyanabban az időszakban sok zsidó menekült érkezett – a cári csapatok által lerohant – Máramarosból, főleg mélységesen vallásos haszidok. Anyanyelvük jiddis volt, ruházatuk és kultúrájuk is a magyar zsidókétól eltérő. Külön haszid udvarba tömörültek. A hatóságok állandóan zaklatták és megalázták őket, s többségük soha nem kapta meg a magyar állampolgárságot. A fehérterror idején az itteni zsidókat nem érte bántódás, mert a helyi jegyzőnek sikerült a tiszti különítményeseket rábeszélnie, hogy a városból vonuljanak ki. Azzal érvelt, hogy a püspökladányi zsidók a baloldali megmozdulásban nem vettek részt. Az 1920-as évektől a negyvenes évekig Mendelovics Izsák (Jichak Benjamin Mendelowitz) volt a rabbi, aki nagy jesivát vezetett. A zsidóság lélekszáma 1930-ban tetőzött, amikor elérte az összlakosság 4,4 százalékát kitevő 631 főt. Az 1935-ös tűzvészben teljesen leégett zsinagógát két évvel később újjáépítették. A cionizmus nem vert gyökeret a zsidók között, aktivistáit nem engedték a városban tevékenykedni. A jesiva hallgatói között viszont számos Mizrachi-tag volt, de tagságukat titokban kellett tartaniuk, nehogy kizárják őket az intézményből. 1940-ben a fiatal férfiakat behívták munkaszolgálatra. A szolnokiakat is ide irányították, és a vasútállomáson dolgoztatták őket. Az őrség igen kegyetlenül bánt velük, odáig menően, hogy több munkaszolgálatost meg is gyilkoltak. 1941-ben a 15 204 lelket számláló Püspökladányon 552 izraelita élt, ami az összlakosság 3,6 százalékának felelt meg. Ugyanazon év nyarán a rendőrség akciót indított a „tisztázatlan állampolgárságú”, főként Máramarosból menekült zsidók ellen, akiket internáltak, majd átszállították őket Kőrösmezőre, és onnan a német hadsereg felvonulási területére. A németek legtöbbjüket Kamenyec-Podolszkijba vitték, és ott az SS végzett velük.

Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a Püspökladányi járás 44 829 fős összlakosságából 1444 volt az izraelita. Az alábbi települések tartoztak ide:


  • Földes (237; 5761),
  • Hajdúszovát (141; 4101),
  • Kaba (251; 7103),
  • Nádudvar (210; 10 491),
  • Püspökladány (552; 15 204) és
  • Tetétlen (52; 2169).

1942 novemberében a VI. munkaszolgálatos-zászlóalj tábora létesült a városban. A nehéz körülmények ellenére a hitközség kóser étellel látta el a munkaszolgálatosokat. Az emberségesen viselkedő tisztek és altisztek közül meg kell említenünk az 1942– 1944 között a 106/34. századnál szolgáló Inotay Béla főhadnagyot, Girószász János hadnagyot és Bagoly zászlóst, továbbá a 106/5. századhoz beosztott Javorcsik (Javornik?) Pál és Zsilák János hadnagyokat. Ameddig a század sorsát ők rendezték, a keret szigorú volt, de emberséges. 1944 márciusában a Püspökladányba bevonuló németek letartóztatták a hitközség három vezetőjét és további öt jómódú tagját. A Debrecen melletti Szentgyörgy internálótáborába vitték őket. A hitközség feloszlott, helyébe a hatóságok zsidó tanácsot jelöltek ki. Ekkor Püspökladányban 532 zsidó lakost írtak össze. Május második felében a magyar hatóságok a hitközség épületeiből, a zsinagógából és hat házból kialakították a városi gettót. A hat ház keresztény lakóit beköltöztették a belvárosba, ahonnan a zsidókat beparancsolták a gettóba. A több mint 500 püspökladányi zsidón kívül ugyanide hozták a közeli Földes és Tetétlen mintegy 200 zsidó lakosát is. A gettóban nagy zsúfoltság uralkodott, de a körülmények viszonylag elviselhetőek voltak. Az emberek élelmet vihettek be magukkal, és a város jegyzője kenyeret juttatott be nekik. A zsidó tanács tagjai kijárhattak élelmiszert vásárolni. Ezzel szemben mostoha sors jutott osztályrészül ötven asszonynak, akiket a helyi földesúr tanyájára vittek dolgozni, s további kilenc fiatal lányt a német katonák megbecstelenítettek. Június közepén a városi gettót kiürítették, lakóit pedig átvitték a megyei gettóba, Debrecenbe. Néhány nap múlva az egyik csoportot Ausztriába vitték mezőgazdasági és gyári munkára, a többieket pedig Auschwitzba deportálták. A 185 püspökladányi túlélő 1946-ban újjászervezte a hitközséget, rendbe hozta a zsinagógát és a temetőt. A helyi lakosság nem enyhülő ellenségeskedése azonban annyira bántó volt, hogy sokan rövidesen elköltöztek. 1949-ben még 115 zsidó élt Püspökladányban, de az 1956-os forradalom után jelentős volt a létszámcsökkenés. Így a városban 1960-ra egyetlen zsidó lakos sem maradt. Püspökladány a Püspökladányi járás központja volt.

in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 493-520, Halmos Sándor, Lőwy Dániel

Archival history

Takács Lajos ajándéka 2010.

Immediate source of acquisition or transfer

Content and structure area

Scope and content

a zsinagóga építési tervrajzai, néhány kapcsolódó dokumentummal

Appraisal, destruction and scheduling

Accruals

System of arrangement

Conditions of access and use area

Conditions governing access

Conditions governing reproduction

Language of material

Script of material

Physical characteristics and technical requirements

Finding aids

Allied materials area

Existence and location of originals

Existence and location of copies

Related units of description

Notes area

Access points

Subject access points

Place access points

Name access points

Description control area

Description identifier

Institution identifier

Rules and/or conventions used

Status

Level of detail

Dates of creation revision deletion

Language(s)

Script(s)

Sources

Rights area

Digital object metadata

Media type

Mime-type

unknown

Filesize

10.1 KiB

Uploaded

May 22, 2019 2:16 PM

Digital object (External URI) rights area

Accession area

Actions