HJMA

HJMA - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

• Hungarian Jewish Museum and Archives
• Hungarian Jewish Archives (2008-2015)

Community

Religious

Levéltárunk története szorosan összekapcsolódik az 1909-ben alapított Magyar Zsidó Múzeum történetével. A múzeum gyűjteményének növekedésével komoly dokumentumgyűjtemény is létrejött, de külön zsidó levéltár alapításának gondolata csak viszonylag későn merült fel.
A zsidó közösségekben is többféle „maradandó történeti értékkel bíró” irat keletkezett, melyeket az ezek vezetésével és őrzésével megbízott személyek kezeltek. Ezek elsősorban a zsidó anyakönyvezés előzményének tekinthető mohelkönyvek, melyekben a körülmetélések adatait, a hevrakönyvek, melyekben a hevra kadisák (temetkezési szentegylet) tagnévsorát, az adományok nyilvántartását, a temetések adatait rögzítették, és a különféle pinkaszok (jegyzőkönyvek), melyekben a közösség életét dokumentálták. Őrizték ezek mellett elsősorban az egyes közösségek jogi helyzetét, vagy az adófizetést igazoló–bizonyító iratokat. Egy hierarchikusan felépülő zsidó közösségi intézményrendszer hiányában ezek történeti dokumentumként való összegyűjtését nem levéltárak, hanem a kialakuló zsidó múzeumi intézményrendszer vállalta.
Viszonylag korán felismerték, hogy a múlt emlékeinek begyűjtése mellett a kortárs világ dokumentálása is feladata lehet a gyűjteménynek; az első világháború során a Magyar Zsidó Hadi Archívum-ban gyűjtötték a zsidó katonákra vonatkozó háborús dokumentumokat. E gyűjtemény létrehozóit elsősorban politikai célok vezérelték, az ekkoriban megerősödő antiszemita hangokra kívántak apologetikus választ adni, majd a gyűjteményre alapozva megjelentették a Magyar Zsidó Hadi Almanachot, mely az első világháborús zsidó katonák adatait tartalmazza.
A dokumentumgyűjtemény gyarapodása olyan mértékű volt, hogy 1914–től külön szekrényben őrizték a kiállításban nem szereplő iratokat.
Az 1930-as években a múzeumi adományok között megnőtt a történeti dokumentumok aránya, aminek egyértelmű oka volt, hogy a múzeumot fenntartó közösség egyre fontosabbnak érezte a zsidóellenes vádakat cáfoló igazolás-kényszert, azaz a történelmi tényekkel, a múlt pozitív példáival próbálták az antiszemita vádakat érvényteleníteni. Ehhez nemcsak eredeti iratokat gyűjtöttek, hanem másolatban megszerezték mindazon dokumentumokat, melyekre ezekben a vitákban szükségük volt.
A külön levéltár (esetünkben levéltári részleg) berendezésének ötlete először 1935–ben merült fel, s a múzeumban addigra felgyülemlett iratokat Fürst Aladár és Grünvald Fülöp rendezték.
1964 után, Grünvald halálát követően és Benoschofsky Ilona igazgatósága alatt a levéltári jellegű iratok múzeumi gyűjtése megszakadt, ezek értékét azonban az Országos Rabbiképző Intézet tudós professzora, Scheiber Sándor ismerte fel, és mindent megtett annak érdekében, hogy az elnéptelenedő zsidó közösségekben fennmaradt iratokat biztonságos helyre szállítsa, és elősegítse, hogy tartalmuk megjelenhessen a tudományos kutatások eredményeiben.
A külön zsidó levéltár létrehozásáról végül a Magyar Izraeliták Országos Irodája Levéltári Bizottsága döntött. Az 1970. január 16-án kelt jegyzőkönyv értelmében a MIOK intézményeinek iratanyaga mellett itt kellett volna őrizni és feldolgozni az Országos Magyar Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény levéltárát is, azaz a múzeum addig felhalmozott iratanyagát. A Magyar Zsidó Levéltár végül 1972-ben, az Országos Rabbiképző Intézet épületében kezdte meg működését a Scheiber és tanítványai (elsősorban Landeszmann György) által összegyűjtött iratanyag kezelésével. A múzeumban őrzött iratok nem kerültek át a Levéltárhoz, és a Levéltár által a pusztuló közösségekből begyűjtött tárgyi emlékeket sem adták a Múzeumnak.
Miután a Zsidó Levéltárat a Rabbiképző Intézet felújításra szoruló épületéből átköltöztették a pesti hitközség és az országos zsidó szervezetek székházába (Síp u. 12.), 1994–ben a múzeumi és levéltári, eredetileg külön gyűjtött történelmi iratanyag is egyesülhetett. Ez sok esetben valódi egyesítést jelenthet, hiszen volt olyan egyesület, (például a MIKÉFE) melynek korai történetére vonatkozó iratanyagát a Zsidó Múzeum begyűjtötte, majd a 20. századi iratok a Zsidó Levéltárba kerültek, így ezek egyesítése szükséges volt.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjtőköre kiterjed a mindenkori magyarországi zsidó közösségek múltjának és jelenének tárgy és iratanyagára, valamint a magyarországi zsidósággal kapcsolatba kerülő, vagy kapcsolatban álló közösségek releváns, maradandó történeti vagy kulturális értékkel bíró tárgyainak, dokumentumainak gyűjtésére.
A levéltári gyűjtemény ezek mellett a magyarországi zsidó szervezetek működése során keletkezett maradandó történeti értékű iratanyagát szaklevéltárként illetékességből átveszi és megőrzi.
Az intézmény az eddigi gyakorlatnak megfelelően kegyeletből megőrzi a különösebb történeti értékkel nem bíró családi hagyatékokat is, azonban ha a felajánlott hagyaték őrzése, tárolása és gyűjteménybe integrálása aránytalanul nagy terheket ró az intézményre az ajándék értékéhez képest, megtagadhatja a hagyaték átvételét.
Főbb gyűjtési egységek:
A híres magyar zsidók (rabbik, közéleti szereplők, művészek, tudósok, stb.) portréi, iratai, dokumentumai, tárgyai.
Magyarországi zsidó hitközségek és szervezetek iratai, tárgyai.
A magyarországi holokauszt történetére vonatozó tárgyak, relikviák, iratok, különösen a névsorokat tartalmazó dokumentumok.

1995. évi LXVI. tv. 35. §. (7) bek.

Dohány utcai zsinagóga épületében
In the Synagogue Building / Dohany Street Synagogue

http://archives.milev.hu
http://collections.milev.hu/collections/show/68
http://collections.milev.hu/collections/show/71
http://collections.milev.hu/collections/show/72

http://www.archivportal.hu/hu/leveltarak/magyar-zsido-leveltar/

by appointment only
Monday-Thursday 10 am - 4 pm

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár által őrzött gyűjteményekben kutatásra jogosult minden természetes személy, aki kötelezi magát a levéltári anyag kutatására vonatkozó szabályok betartására.

A kutatótermekben étkezni és dohányozni, valamint mobiltelefont beszélgetésre használni tilos.

Táskát (ide értve a hordozható számítógép táskáját is), hátizsákot, kabátot a kutatóterembe bevinni nem szabad, azt a Magyar Zsidó Levéltár ruhatároló állványán kell tárolni. A kutatóteremben saját hordozható személyi számítógépet, a többi kutató munkájának zavarása nélkül lehet használni.

A levéltár a kutatók számára biztosítja a saját digitális eszközzel (digitális fényképezőgép vagy kamera) történő másolatkészítés lehetőségét. Más, másolatkészítésre alkalmas eszköz (hagyományos fényképezőgép, szkenner) kutatóterembe történő bevitele nem engedélyezett.

A kutatóteremben a jegyzeteléshez kizárólag ceruza használható, a munka során az eredeti levéltári iratanyagon semmiféle írásnyom sem helyezhető el, beleértve a jegyzetpapíron keresztül történő átnyomódást is.

A kutató az iratanyagokat a kutatóteremből nem viheti ki.A kutatásra kiemelt iratanyag vagy mikrofilm aláírás ellenében adható át a kutatónak. A kutató köteles megőrizni az iratok eredeti állapotát és rendjét.

A kutatóteremben egy időben 2 kutató fogadását tudjuk biztosítani.

Azok az iratok, melyek rendelkezésre állnak másolatban (mikrofilmen, fényképen) csak kivételes esetben tanulmányozhatók eredetiben.

Az egy alkalommal megrendelhető iratok mennyisége: dobozolt iratoknál 1 doboz, tételesen nyilvántartott iratoknál 3 tétel.

A Magyar Zsidó Levéltár fenntartja magának a kutatói engedély részleges vagy teljes felfüggesztésének jogát a kutatószolgálati személyzettel szembeni goromba, agresszív vagy sértő magatartás esetén, illetve bármilyen más, a személyzet és a többi kutató nyugalmát és a rendes munkavégzéshez való jogát megzavaró körülmény (pl. nem tiszta ruházat, a közösségi helyeken elvárható testi higiénia hiánya, hangos beszéd, tiltott eszközök használata) esetén.

A levéltár munkatársa az iratanyag előírásoknak nem megfelelő használata esetén az anyagot jogosult visszavenni.

Magyar Zsidó Levéltár az őrizetében lévő levéltári anyagban kutatást végző személy részére – a kutatás megkezdése előtt – egy „Kutatási engedély” c. adatlapot ad ki, melyet a kutatónak ki kell töltenie. Az engedély kiadásakor a levéltár nyilvántartásba veszi a kutató nevét, lakcímét, foglalkozását, munkahelyét, továbbá azt, hogy kinek a megbízásából kutat. Ezeket, valamint a kutatás témájával kapcsolatosan kitöltendő tájékoztató adatokat a kutatónak a levéltár által kiadott adatlapon kell közölnie.
A levéltár a kutató személyes adatainak védelméről a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) rendelkezései szerint gondoskodik.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozó iratok kutatása során megismert adatokat a kutató a tv. rendelkezéseinek megfelelően köteles felhasználni.

Másolat készíthető arról az iratról, amelyet a kutató a referens engedélyével kézhez kapott, és amennyiben állományvédelmi szempontból ahhoz hozzájárult. 1867 előtti iratok, kötet, fűzött irat, pergamen alapú és pecséttel ellátott irat fénymásolása tilos.

Digitális kamera használatát engedélyeztetni kell. A felvételek elkészítése a többi kutatót nem zavarhatja.

A publikációs céllal készíttetett felvételek esetén a MZSL-t közlési díjat állapít meg, melyek megváltásáról írásban kell megállapodni.

A levéltárban őrzött anyagról bármilyen úton és technikával elkészített másolatot a kutató kizárólag kutatási célra használhatja fel. A másolatot bármilyen módon, nyomtatott vagy elektronikus úton közzétenni csak a levéltár előzetes hozzájárulásával, a megállapított közlési díj befizetését követően szabad.

A múzeumi műtárgyak és levéltári iratok csak a múzeum / levéltár munkatársai által ellenőrzött szövegkörnyezetben jelenhetnek meg.

Árak:
Hiteles másolat kiállítása anyakönyvből: 3000 Ft/db
https://www.milev.hu/photorequest.html

Kutatóterem: Budapest, VII., Wesselényi utca 7. Bejárat a Síp utca 12-ből, előzetes időpont egyeztetés alapján.
A levéltárnak csak kézikönyvtára van, könyvtári kutatáshoz az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem könyvtára használható. (Budapest, VIII., Bérkocsis utca 2-4.)

HU HJA

Partial

• Hungarian

• Latin