Printed: 2024-03-19
View authority record
Kisújszállási hitközség
Identity area
Type of entity
Corporate body
Authorized form of name
Kisújszállási hitközség
Parallel form(s) of name
Standardized form(s) of name according to other rules
Other form(s) of name
Identifiers for corporate bodies
Description area
Dates of existence
1850-1950
History
A Nagykunság első olyan települése, ahol a zsidóság letelepedési jogot nyert. 1850-ben már hat izraelita lakost regisztráltak. Gyarapodásnak azonban csak a hatvanas évek második felétől indult. A hitközség a neológ irányzathoz csatlakozott, és a karcagi rabbiságtól elszakadva önállósodott (1867), két év múlva pedig felépítette első imaházát. A századforduló idején virágkorát élő hitközség (1900-ban 525 fő, 4 százalék) új zsinagógáját 1902-ben emelték. Az 1920-as évek végétől rohamos hanyatlás következett be, a német megszállás idején már kevesebb mint kétszázan éltek itt. 1944. május 12-én Gaál János polgármester és Barna Gyula rendőrkapitány személyesen jelölték ki a gettót a város nagyrészt zsidók által lakott belterületi részén, a Mózes utca 1–12. és 14. sz. házaiban, a Király utca 21. alatt, valamint a zsinagógában. Az ügyek közvetlen intézésével a polgármester Csíky Ferenc közigazgatási tanácsnokot bízta meg. Breznay Mihály főszolgabíró rendelete nyomán május 16-án ide szállították a szomszédos Kenderes község 13 zsidó lakóját és az ottani Horthy- majorban idénymunkásként dolgozó négy munkaszolgálatost, valamint a gettó orvosi teendőinek ellátására dr. Lakos Manó abádszalóki orvost és családját. A gettó összlétszáma 208 fő volt. A zsidó tanács funkcióját két hatósági megbízott, Schwarcz Béla és Strasser Sándor kereskedők látták el.
Places
Kisújszállás