View archival description

Fonds III - III. Budapesti Izraelita Hitközség iratai
Reports

Identity area

Reference code

HU HJA III

Title

III. Budapesti Izraelita Hitközség iratai

Date(s)

  • 1950-1989 (Creation)

Level of description

Fonds

Extent and medium

Context area

Name of creator

Budapesti Izraelita Hitközség (1950-1989)

Administrative history

A budapesti zsidóság hitéleti kereteit 1950 és 1990 között meghatározó BIH-et a 1162-11/1950-es VKM rendelet hozta létre a Nagy-Budapest területén korábban működő izraelita hitközségek (Pesti-, Budai-, Óbudai-, Újpesti-, Kőbányai Izraelita Hitközség) összevonásával. Az új szervezet egy hitközségbe vonta össze a korábban élesen elkülönülő neológ és ortodox hitközségeket, csupán ortodox tagozatot engedélyezett a közös szervezeten belül. A rendelet létrehozta ugyanakkor a magyar zsidóság központi szerveként a Magyar Izraeliták Országos Közösségét (MIOK). A MIOK és a BIH fennállása idején a két szervezet elnökségét mindvégig ugyanazon személy töltötte be, tökéletesen centralizált irányítást alakítva ki.
A korábban hitközségekhez szervezetileg nem tartozó, önálló Chevra Kadisákat (köztük a világ legnagyobb chevráját, a pestit) szintén a közös szervezetbe olvasztotta a miniszteri rendelet, s a továbbiakban mint a Budapesti Izraelita Hitközség Chevra Kadisa osztálya működött. Ez az osztály tartotta fenn a BIH kezelésébe kerülő temetőket: a Kozma utcait, a Farkasrétit, a Kerepesit, az óbudait (Külső Bécsi út), a Gránátos utcait és a Csörsz utcait.

A BIH átvette az 1950-ig fennmaradt budapesti zsidó intézményrendszer egy részét is. (A Budapesten található Országos Rabbiképző Intézetet és a Zsidó Múzeumot /1950-től Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény/ nem, mert azok országos hatáskörű intézményekként a MIOK kezelésébe kerültek.)
Budapest területét 22 templomkörzetre osztották a zsinagógák vonzáskörzete szerint. A rituális étkezési előírások betartását 12 kóser mészárszék (9 neológ, 3 ortodox), ortodox felügyelet alattálló pékség, borkimérés és tejüzem biztosította. A BIH 3 kóser konyhát tartott fenn: Hanna étterem (ortodox), Szeretetkórház konyhája, Páva utcai konyha. A szociális ellátást két szeretetotthon szolgálta az idősek számára: a Berzeviczy utcai (neológ)és az Alma utcai (ortodox). Az 1950-es években még számos árvaházból a korszakvégére a Holocaustban árván maradt generáció felnőtté válása után csak a József körúti maradt.
A BIH kezelésébe került a PIH Fiú- és Leánygimnáziuma, melyek 1959-60-ban egyesültek, majd az iskola 1965-ben felvette Anna Frank nevét.

A BIH központja a PIH régi székházában a Síp utca 12-ben volt, az ortodox tagozaté a Dob utca 35-ben.

A BIH és a MIOK elnökei:
Stöckler Lajos (1944)-1950-1953, Hevesi Lajos (1953-1957), Sós Endre (1957-1965), Seifert Géza (1966-1976), Héber Imre (1977-1985), Losonci András (1985-1989), Kéri Lajos (1989-).
A rendszerváltást követően (1990 ) a szervezet némiképp átalakult: a BIH helyébe a Budapesti Zsidó Hitközség (neológ) és a Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség lépett, a MIOK szerepét pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ)(neológ) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség vette át.

Archival history

Immediate source of acquisition or transfer

Content and structure area

Scope and content

Appraisal, destruction and scheduling

Accruals

System of arrangement

Conditions of access and use area

Conditions governing access

Conditions governing reproduction

Language of material

Script of material

Physical characteristics and technical requirements

Finding aids

Allied materials area

Existence and location of originals

Existence and location of copies

Related units of description

Notes area

Access points

Subject access points

Place access points

Name access points

Description control area

Description identifier

Institution identifier

Rules and/or conventions used

Status

Level of detail

Dates of creation revision deletion

Language(s)

Script(s)

Sources

Rights area

Accession area

Actions