View archival description

Item 1 - Hevra kadisa jegyzőkönyve
Reports

Part of X. Hitközségek iratai

Identity area

Reference code

HU HJA X-92-1

Title

Hevra kadisa jegyzőkönyve

Date(s)

  • 1840-1880 (1945) (Creation)

Level of description

Item

Extent and medium

1 db jegyzőkönyv 187 oldal bőr kötésben
kézzel írt papírlapok

Context area

Name of creator

Mezőcsáti Chevra Kadisa (c. 1800 -)

Administrative history

A Mezőcsáti járás székhelyén 1800 körül alakult meg a hitközség, amely fokozatosan építette ki vallási, kulturális intézményeit. Az 1890es években épült fel új temploma, s hamarosan elemi iskolája is beindult. Ez az időszak tekinthető az izraelita közösség virágkorának. A kedvező fekvésű, különböző tájegységek felé nyitott és az agrártermelést is korszerűsítő településen 1910-ben 522, részben mezőgazdasággal foglalkozó zsidó élt, amely lélekszám a két világháború között sem változott: 1941-ben 521 főre rúgott, ami a népesség 8,4 százalékát jelentette.

A hitközség elnöke a deportálást megelőzően Kolozs Jenő malomtulajdonos, anyakönyvvezető rabbija a többgenerációs rabbi dinasztiából származó Altmann Fábián volt.

Az országos rendelkezéseknek megfelelően 1943-ban a mezőcsáti bornagykereskedők (Róth, Grünberger és Krausz Jenő) felszerelési tárgyait vették zár alá s utalták ki keresztény igénylőknek. 1944. május elején oszlatták fel a Chevra Kadisa szentegyletet, a helyi izraelita nőegyletet, valamint a kereskedők egyesületét. Papp László főszolgabíró május 16-án adta ki a Mezőcsáti járásra vonatkozó gettósítási határozatát.

A gettót a (Munkácsy?) Mohácsi és a Muhi utcában, a hitközségi épületek, továbbá izraelita ingatlanok igénybevételével alakították ki, ahová rendkívül gyors ütemben, május 20-ig költöztették be a járás izraelitáit. Mivel a nagyszámú népességet csupán néhány – gondosan elkerített – belterületi lakóházban, illetve melléképületekben helyezték el, a zsúfoltság borsodi viszonylatban is kimagasló volt. A helyi zsidó tanács élére Kolozs Jenőt állították, az orvosi teendőket Kardos Izidor látta el.

A mezőcsáti gettóban – a megyét tekintve – nemcsak az életkörülmények, hanem a bánásmód is a legkevésbé elviselhetők közé tartozott. Kurucz Jánosné szülésznő például az izraeliták elszállítása előtt a nők megmotozásánál „kegyetlen módon járt el”, miként Sáfrány Sándor nyilas pártszolgálatos is, aki egyik társával a szökést megkísérlők fegyveres őrzését látta el. Utóbb mindnyájukat népbíróság elé állították.

A járás zsidósága június 5-ét követően került a miskolci gyűjtőtáborba. A meghatározott élelmiszer fejadagon kívül 1 kg fehér lisztet, 3,5 kg kenyeret, illetve annak megfelelő kenyérlisztet vagy kenyérjegyet, 2 kg krumplit, 40 dkg szárazfőzeléket és 15 dkg margarint vagy szezámolajat vihettek magukkal.

A deportálás és a túlélők – így a rabbi két lányának – elvándorlása után, 1949re Mezőcsáton és a hitközséghez tartozó 7 helységben összesen 108 izraelita maradt. Az elnöki teendőket Szász Sándor látta el.

in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 341-365, Csíki Tamás

Archival history

Löwy Tamás gyűjtése és ajándéka, 2012

Immediate source of acquisition or transfer

Content and structure area

Scope and content

Appraisal, destruction and scheduling

Accruals

System of arrangement

Conditions of access and use area

Conditions governing access

Conditions governing reproduction

Language of material

  • Hebrew
  • Yiddish

Script of material

Physical characteristics and technical requirements

Finding aids

Allied materials area

Existence and location of originals

Existence and location of copies

Related units of description

Notes area

Access points

Subject access points

Place access points

Name access points

Description control area

Description identifier

Institution identifier

Rules and/or conventions used

Status

Level of detail

Dates of creation revision deletion

Language(s)

Script(s)

Sources

Rights area

Accession area

Actions