View authority record

Csongrádi hitközség

Identity area

Type of entity

Corporate body

Authorized form of name

Csongrádi hitközség

Parallel form(s) of name

Standardized form(s) of name according to other rules

Other form(s) of name

Identifiers for corporate bodies

Description area

Dates of existence

1800 - ?

History

Csongrádra a 18. század végén érkeztek az első zsidók. Hitközségüket 1800-ban alapították, a helyi Chevra Kadisát pedig 1806-ban. A településen 1809-ben 3, míg 1828-ban 25 zsidót írtak össze. A helységben 1840-ben már 40 (0,2 százalék) izraelitát számoltak össze. Nagy anyagi áldozatok árán emelték zsinagógájukat, 1852 és 1854 között. 1860 előtt zsidó elemi iskolát hoztak létre, amelybe a dualizmus idején csak izraelita vallásúak járhattak. Ez talán jól mutatja, hogy az itteni zsidó diaszpóra akkoriban nagyon zárt közösség volt. Nőegyletüket 1876-ban alakították. A hitközség kongresszusi jellegűvé nyilvánította magát, és hozzá tartozott Csanytelek és Tömörkény is. A zsinagóga épületét 1902-ben renoválták. A településen 1910-ben már 415 izraelita lakott, akik a népesség 1,6 százalékát adták, s akik 1912-ben bibliakört indítottak.

Az első világháborúban 107 csongrádi izraelita harcolt, és közülük 12 hősi halált halt. Az 1918–1919-es forradalmak idején különösebb politikai aktivitást nem mutattak. Az antiszemitizmus nem volt elterjedt, de 1923 karácsonyán a zsidó közösséget durva támadás érte. A nőegylet bálján egy zsidó és két nem zsidó halt meg, negyven személy pedig megsebesült.

A helyi zsidók a két világháború között jelentős számban vettek részt a gabona- és borfelvásárlásban, illetve kereskedésben. A Kereskedők Egyesületében döntő befolyásuk volt. A pénzügyi életben is nagyon fontos szerepet játszottak, így például a Takarékpénztár és a Hitelbank alapításában is részt vettek. Mindezeken túlmenően az értelmiségi pályákon is megtalálhatók voltak. Így az évek során jegyzőt, városi mérnököt, állami pénztárost, állatorvost, járásbírót, orvost, ügyvédet és gyógyszerészt is adtak a városnak.

A zsidótörvények rendkívül hátrányosan érintették őket. A helyi képviselőtestületből 1939-ben 6 zsidóvá nyilvánított személyt zártak ki. A 219 választójogú zsidó polgár közül pedig 214 főt fosztottak meg politikai joga gyakorlásától. A megyei városban az 1941-es népszámlálás idején 286 (1,1 százalék) izraelitát és 19 (0,1 százalék) kikeresztelkedett zsidót számoltak össze.

A Csongrádi járás területén fekvő községekben élő izraelita lakosság lélekszáma 1941-ben a következő volt (zárójelben az izraeliták, illetve az összlakosság lélekszáma):


  • Csanytelek (9; 5029),
  • Kistelek (178; 8916),
  • Sövényháza (4; 5655) és
  • Tömörkény (4; 3809).

A német megszállás idejétől megindult a település zsidóinak zaklatása. A Csongrád környéki Mentett-réten 1944. március végén a szentesi és a helyi csendőrök bujkáló zsidók után razziáztak. Az 1944. áprilisi hitközségi összeírásból kiderült, hogy a neológ közösség akkor a településen 270 tagot tartott nyilván. Elnöke Faragó István kereskedő, anyakönyvvezető rabbijuk Kalmár György főrabbi volt. Korlátozták a zsidók strandhasználatát, és csak bizonyos napokon engedték meg, hogy a helyi, sárga csillag viselésére kötelezettek a fürdőhelyeket használhassák. Többek ellen indult eljárás áprilisban és májusban, mivel nem használták a megkülönböztető jelzést. Április legvégén emiatt 6 zsidó nőt internáltak. Ugyanebben az időszakban a rendőrség sok zsidóvagyon-rejtegetőt állított elő. A postaigazgatóság 19 zsidó telefonját leszerelte, 1944. április végére pedig 28 zsidó származású ember üzletét bezárták.

1944 áprilisának végén a polgármester és a rendőrkapitányság rendelkezésére megalakították a helyi zsidó tanácsot. A testület létrejöttét hivatalosan április 28-án jelentették be. A zsidó tanács Faragó István hitközségi elnök vezetésével, Fehér István hitközségi alelnök, Reichlinger Jenő kereskedő, a Chevra Kadisa elnöke, Vida Sándor ügyvéd, Ság Lajos ügyvéd, Strasser Jenő rőfös és Váradi Artúr kereskedő tagságával kezdte meg működését.

A vármegyei rendelkezéseknek megfelelően itt kellett volna kialakítani a járás gettóját is, de ezt nem tudták megoldani. Ezért csak a városi zsidó lakosságot különítették el. A járásban a többi zsidónak minősített személyt Kistelekre vitték. A helyi zsidó lakosság gettósítását május elején kezdték meg. Eleinte a zsidókat a Heringel-telep 73 házába akarták összeköltöztetni, de ezt a keresztény lakosság tiltakozására elvetették. Helyette a zsinagóga körüli épületekbe, a Csemegi Károly és az Úri utcákba kellett gettóba menniük. Az 1944. május 12-én véget ért összetömörítés közvetlenül közel 220 zsidó embert érintett. Herke László 1944. május 16-án a csongrádi képviselőtestületi közgyűlésnek a gettósítás befejezéséről tudott beszámolni. Egyben kilátásba helyezte, hogy megindul majd azoknak az utcaneveknek a megváltoztatása, amelyek zsidó származású személyekről vannak elnevezve, vagy hozzájuk kötődnek. Május közepén két zsidó nőt és gyermekeiket internálták innen, mivel külföldi állampolgárok voltak. A településen kialakított gettóban 1944. június elején 228 fő lakott. Június közepén azonban már csupán 204 zsidót szállították tovább Szegedre, ahonnan őket Auschwitzba vagy munkatáborokban deportálták.

1944. július végén a Csemegi Károly utcai, gettóvá nyilvánított épületet feltörték. Közben 1944 nyarán nagyban folyt a zsidó vagyon kiigénylése. Műkincsekben és értéktárgyakban sem volt hiány. Csongrádon a hatóságok 44 festményt, 28 porcelánt, 20 ólomkristálykészletet, 7 gobelint írtak és gyűjtöttek össze. 1944 őszén a helyi ipartestület és a Kereskedők Egyesülete a hatóságtól a lezárt zsidó üzletek kiosztását kérte.

A hitközség 1945 után újjáéledt. A világháborút 64 csongrádi izraelita élte túl. A több mint kétszáz mártír között 102 férfin és 104 nőn kívül 20 gyermek is volt. 1949-ben még 52 fővel működött a status quo ante közösség, amelynek élén Régner Ferenc elnök és Weisz Károly ügyvezető állt.

in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 409-430,Végső István

Places

Legal status

Functions, occupations and activities

Mandates/sources of authority

Internal structures/genealogy

General context

Relationships area

Related entity

Kalmár György (1911-1944)

Identifier of the related entity

P00362

Category of the relationship

associative

Dates of the relationship

1936-1944

Description of relationship

rabbi

Related entity

Bánde Zoltán (1883-1944)

Identifier of the related entity

P00007

Category of the relationship

associative

Dates of the relationship

1908

Description of relationship

rabbi

Related entity

Guttmann Mihály (1872-1942)

Identifier of the related entity

P00018

Category of the relationship

associative

Dates of the relationship

1903-1907

Description of relationship

rabbi

Related entity

Rubinstein Mátyás (1867-1944)

Identifier of the related entity

P00364

Category of the relationship

associative

Dates of the relationship

1896-1902

Description of relationship

rabbi

Control area

Description identifier

Institution identifier

Rules and/or conventions used

Status

Level of detail

Dates of creation, revision and deletion

Language(s)

Script(s)

Sources

Maintenance notes