View authority record
Budapesti Izraelita Hitközség
Identity area
Type of entity
Authorized form of name
Parallel form(s) of name
- BIH
Standardized form(s) of name according to other rules
Other form(s) of name
Identifiers for corporate bodies
Description area
Dates of existence
History
A budapesti zsidóság hitéleti kereteit 1950 és 1990 között meghatározó BIH-et a 1162-11/1950-es VKM rendelet hozta létre a Nagy-Budapest területén korábban működő izraelita hitközségek (Pesti-, Budai-, Óbudai-, Újpesti-, Kőbányai Izraelita Hitközség) összevonásával. Az új szervezet egy hitközségbe vonta össze a korábban élesen elkülönülő neológ és ortodox hitközségeket, csupán ortodox tagozatot engedélyezett a közös szervezeten belül. A rendelet létrehozta ugyanakkor a magyar zsidóság központi szerveként a Magyar Izraeliták Országos Közösségét (MIOK). A MIOK és a BIH fennállása idején a két szervezet elnökségét mindvégig ugyanazon személy töltötte be, tökéletesen centralizált irányítást alakítva ki.
A korábban hitközségekhez szervezetileg nem tartozó, önálló Chevra Kadisákat (köztük a világ legnagyobb chevráját, a pestit) szintén a közös szervezetbe olvasztotta a miniszteri rendelet, s a továbbiakban mint a Budapesti Izraelita Hitközség Chevra Kadisa osztálya működött. Ez az osztály tartotta fenn a BIH kezelésébe kerülő temetőket: a Kozma utcait, a Farkasrétit, a Kerepesit, az óbudait (Külső Bécsi út), a Gránátos utcait és a Csörsz utcait.
A BIH átvette az 1950-ig fennmaradt budapesti zsidó intézményrendszer egy részét is. (A Budapesten található Országos Rabbiképző Intézetet és a Zsidó Múzeumot /1950-től Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény/ nem, mert azok országos hatáskörű intézményekként a MIOK kezelésébe kerültek.)
Budapest területét 22 templomkörzetre osztották a zsinagógák vonzáskörzete szerint. A rituális étkezési előírások betartását 12 kóser mészárszék (9 neológ, 3 ortodox), ortodox felügyelet alattálló pékség, borkimérés és tejüzem biztosította. A BIH 3 kóser konyhát tartott fenn: Hanna étterem (ortodox), Szeretetkórház konyhája, Páva utcai konyha. A szociális ellátást két szeretetotthon szolgálta az idősek számára: a Berzeviczy utcai (neológ)és az Alma utcai (ortodox). Az 1950-es években még számos árvaházból a korszakvégére a Holocaustban árván maradt generáció felnőtté válása után csak a József körúti maradt.
A BIH kezelésébe került a PIH Fiú- és Leánygimnáziuma, melyek 1959-60-ban egyesültek, majd az iskola 1965-ben felvette Anna Frank nevét.
A BIH központja a PIH régi székházában a Síp utca 12-ben volt, az ortodox tagozaté a Dob utca 35-ben.
A BIH és a MIOK elnökei:
Stöckler Lajos (1944)-1950-1953, Hevesi Lajos (1953-1957), Sós Endre (1957-1965), Seifert Géza (1966-1976), Héber Imre (1977-1985), Losonci András (1985-1989), Kéri Lajos (1989-).
A rendszerváltást követően (1990 ) a szervezet némiképp átalakult: a BIH helyébe a Budapesti Zsidó Hitközség (neológ) és a Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség lépett, a MIOK szerepét pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ)(neológ) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség vette át.